NEMZETKÖZI KERESŐ

 

FORRÁSKÓD.HU

 

Szabad szoftver
 

A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag.

 

A nyílt forráskódnak növekvő szerepe van az informatikában. A vállalatok ma ugyanolyan alternatívának tekintik a nyílt forráskódú szoftvereket, mint a zárt programokat. Többségük használ már nyílt forráskódot, az okok között első helyen említve a szabad szoftverek alacsonyabb birtoklási költségét (TCO), gyártófüggetlenségét, nyílt szabványokon alapuló működését és korlátozás nélküli használatát.[1][2] Az Európai Unió tanulmánya szerint a nyílt forráskódú szoftverekre fordított összeg megduplázása az EU GDP-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva.[3] Hollandiában a közigazgatási hivatalok fele nyílt forráskódú szoftvert használ, a teljes átállást 2008-ban tervezik végrehajtani.[4] Mind emögött az OSOSS projekt áll, amelyet 2002-ben indított a holland parlament a nyílt szabványok és lehetőség szerint a nyílt forráskód támogatására.[5]

A szabad programok szabadságát a szabad licencek biztosítják.

 

Történet

Szabad szoftver

A közkincsként (public domain) terjesztett forráskód egyidős a modern programozással. A szabad szoftver mozgalmat Richard M. Stallman indította 1983-ban a GNU projekttel. Az elvi célkitűzést kiáltvány (The GNU Manifesto, 1984), alapítvány (Free Software Foundation, röviden FSF, 1985) és az első általános szabad szoftver licenc (GNU GPL, 1989) követte. Az FSF szerint a szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzenek:

  1. A tetszőleges célra történő szabad felhasználás;
  2. a szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség;
  3. a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket;
  4. a szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára. Ennek is előfeltétele a forráskód elérhetősége.[6]

A „szabad” nem feltétlenül jelent „ingyenest”: bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra. Miért venné meg bárki is? Azért, mert például nem képes azt magának lefordítani, szüksége van kézikönyvre, CD-n vagy DVD-n szeretné a programokat megkapni, vagy mert támogatásra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy valaki egyedi fejlesztést, testreszabást, adott hiba kijavítását, adott funkció beépítésével bíz meg egy programozót vagy céget.

Az FSF vezeti a fenti elveknek megfelelő licencek listáját.

A GNU GPL a legelterjedtebb szabad szoftver licenc. A nyílt forráskódú fejlesztések nagy része pedig az FSF vezetésével készült nyílt forráskódú fejlesztőeszközöket használja mind a mai napig.

 

Nyílt forráskódú szoftver

Eric S. Raymond és Bruce Perens kezdeményezésére, a szabad szoftverek vállalati körben való népszerűsítésére 1998-ban megalapult az Open Source Initiative (OSI) közhasznú társaság, amely a nyílt forráskódot hangsúlyozza az angolban félreérthető „szabad” helyett. (A szabad szoftver angol nevében szereplő free ingyenes jelentéssel is bír, ami tévesen azt sugallhatja, hogy szabad szoftvereket nem lehet eladásra fejleszteni, vagy egyéb profitorientált módon felhasználni.)

A nyílt forráskódú licenceket az OSI véleményezi és tartja nyilván. A nyílt forráskódú licencek között megtalálni a FSF GNU licenceit, de a Microsoft Ms-PL és Ms-RL licenceket is.

FLOSS

Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver nem tökéletes szinonimája a szabad szoftvernek, mivel a megnevezés nem hangsúlyozza ki a felhasználó szabadságát. A FLOSS szinonima[7] feloldja a különbséget azzal, hogy a Free/Libre/Open Source Software kifejezés rövidítésével a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva arra, hogy lényegi különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között.

 

Szabad szoftver engedélyek

A közkincsként (public domain) kiadott forráskód szabad szoftver, mivel semmiféle engedélyhez, vagy licenchez nem köti a felhasználást.

Nem számít szabad szoftvernek a szabad szoftverrel nem összeférhető korlátozásokat tartalmazó vagy hiányzó forráskódú ingyenes freeware vagy shareware program.

A szabad licencek általában előírják a licenc megőrzését a módosított változatokban is, hogy a szoftver módosított változatai is szabadok maradjanak (angol szójátékkal, ezek a copyleft licencek). A BSD licenc ún. gyenge copyleft licenc, ugyanis a módosított kód egészére nem követeli meg az eredeti licencet, ahogy a módosított forráskód közzétételét sem, ezért könnyedén beépíthetők zárt (nem nyílt forráskódú) programokba.

A FSF GNU GPL és GNU LGPL licence úgynevezett erős copyleft licenc: minden módosításra az eredeti licenc kell, hogy vonatkozzon (illetve az LGPL kód kivételesen GPL-ként is kiadható). Az LGPL programok annyi kedvezményt tartalmaznak a zárt programgyártók irányába, hogy a zárt programok meghívhatják az osztott LGPL-es programkönyvtárak függvényeit futásuk során.

A Microsoft 2007-ben fogadtatta el az OSI-val két nyílt forráskódú licencét, az Ms-PL és az Ms-RL licencet.

Elterjedtség

Az internetet és a világhálót nyílt forráskódú szoftverek hajtják: a BIND névkiszolgáló, az Apache webkiszolgáló és a Sendmail levélszerver mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 85%-a Linux operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a Google Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét. Az Oracle az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezi piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a Novell a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A Sun Microsystems az OpenOffice.org után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a Solarist, valamint Java fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A Microsoft, a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlexen.

Referenciák

  1. ^ Sokan tartanak a nyílt forrású szoftverek jogi buktatóitól HWSW, 2008-11-17
  2. ^ A szabad szoftverek terjedésének a támogatás és bizalom hiánya szab gátat Forrester Research/HWSW, 2007-05-11
  3. ^ Economic impact of open source software on innovation and the competitiveness of the Information and Communication Technologies. (ICT) sector in the EU UNU-Merit, European Communities, 2006
  4. ^ A nyílt szabványok mellett állt ki Hollandia, SG.hu, 2007. december 14.
  5. ^ Building a market for FLOSS: The OSOSS project in the Netherlands OSOSS, European Communities, 2007
  6. ^ The Free Software Definition, FSF
  7. ^ FLOSS project, a FLOSS névadó projektje az Európai Bizottság támogatásával

Külső hivatkozások

Ismeretlen hackerek megszerezték a Half-Life 2 forráskódját

Ezidáig ismeretlen hackerek feltörték a Valve Software internetes rendszerét, és a karácsonyi vásárlószezonra ígért Half-Life 2 teljes forráskódját ellopták. Az eset a lopás ténye mellett felveti annak veszélyét is, hogy a játék online felhasználóit a jövőben esetleg hackertámadás érheti. Az eset miatt a Valve a jövő évre halasztja a játék megjelenését. Gabe Newell, a társaság alapító vezérigazgatója a HalfLife2.net weboldalon jelentette be az esetet reagálva azokra a híresztelésekre, amely szerint a játék forráskódja kijutott a társaságtól.

A Valve nem kommentálta a vezető bejelentését, de igazolta annak hitelességét.

Newell közleménye szerint szeptember közepén ismeretlen támadó jutott be a társaság e-mail rendszerébe, szeptember 19-én pedig a teljes Half Life 2 forráskódot megszerezte. A vezető szerint a hacker gyakorlatilag a társaság teljes számítógépes rendszerét megbénította. A támadó egy billentyűleütést naplózó programmal megszerezte a fejlesztők jelszavait, amelyet követően gyakorlatilag már nyitva állt az ajtó a hacker számára.

A Valve Software internetes rendszerét az elmúlt egy évben emellett sorozatos denial-of-service (DoS) túlterheléses támadás érte.

Egyes jelentések szerint a támadó azért szerezte meg a játék kódját, hogy lehetőséget keressen benne a csalásra. A biztonsági szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a forráskód, amely egyes weboldalakról már letölthető, lehetővé teszi a hackerek számára, hogy könnyedén feltörjék a Half Life 2 játékot online játszó felhasználók számítógépét.

Az eset ráadásul nem csak a Valve Software-t érinti, mivel az ellopott kódban más cégektől licencelt megoldások is voltak. Forrás:
www.gamechannel.hu

Forráskód

Az informatikában forráskód (angolul: source code) alatt egy programozási nyelv utasításainak sorozatát értjük. Ez ugyanis forrása lehet egy fordítóprogramnak vagy interpreternek.

Szerepe

A szoftver elkészítésének fontos lépése, amikor az ember által olvasható utasításokból futó program lesz. Ennek a folyamatnak egyik fontos lépését a fordítóprogram (compiler) végzi, aminek a bemenete (forrása) a fent említett utasítássorozat, kimenete pedig általában egy köztes kód.

Illetve interpretált nyelveknél ezt az utasítássorozatot kapja meg az interpreter.

 

Tárolás

Egy program forráskódját általában egy vagy több szövegfájlban tartják, de tárolhatják adatbázisban is tárolt eljárások esetén, illetve forráskód megjelenhet könyvekben, újságokban is, mint kódrészlet. Ha nagyon sok fájlból áll egy forrás, akkor a fájlokat mappákba szokás szervezni.

 

Létrehozás

A forráskódot általában emberek hozzák létre, egyszerűen begépelve az adott szöveget egy szövegfájlba. A programozók erre általában speciális szövegszerkesztőt használnak, amelyik például segíti navigálni a kódban.

Más esetekben egy kódgenerátor generálja valamilyen más információból, például UML-ben megadott szerkezet, vagy például valamilyen párbeszédpanel-szerkesztőben megadott elemek alapján, vagy éppen egy fordítóprogram hozza létre egy másik forráskódból. Néhány esetben lehetőség van arra is, hogy a lefordított tárgykódból valamilyen eljárással többé-kevésbé visszakapjuk a kiindulási forráskódot: ez a reverse engineering.

 

Minősége

Egy program forráskódjának minősége komoly befolyással van a karbantarthatóságára. Éppen ezért sok és sokféle programozói stíluskalauz (style guide) létezik, ami mind arra hivatott, hogy fenntartsa a forráskód jó minőségét.

Tágabb értelemben vett forráskód

Más források pedig nem egy programozási nyelv utasításai, hanem egy dokumentum leírásai. Például HTML, XML, stb. Ezeket általában egy interpreter-szerű program jeleníti meg. Ezért gyakran ezeket is forráskódnak nevezzük.

Egy szoftver forrása

Egy szoftvert több lépésen keresztül építenek fel különféle automatikus eszközök (fordító, linker, stb.), egy halmaz kiindulási (forrás) fájlból. Ennek a legfontosabb elemei azok a fájlok, amik a forráskódot tartalmazzák. Más elemek például a szükséges ikonok, párbeszédpanelek leírását tartalmazzák vagy éppen a szoftver felépítésének a menetét a forrásból (makefile).

Összefoglalóan ezeket a fájlokat szokás egy szoftver forrásának nevezni. Mivel ezek nem állíthatók elő más fájlokból automatikusan, belőlük viszont elkészíthető a szoftver, ezért nagy értéket képviselnek. Ezért minden szoftvercég egyik legféltettebb kincse a szoftvereinek a forrása.
Forrás: www.wikipedia.hu

 

Mi a szabad szoftver?

Szabad szoftver alatt értünk minden számítógépes programot és dokumentációt, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

  • A szoftver bármilyen célra felhasználható.
  • Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására.
  • Szabadon terjeszthető, továbbadható.
  • Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.

A szoftver tanulmányozásának, módosításának, illetve továbbfejlesztésének előfeltétele a forráskód elérhetősége.

A szabad szoftver nem keverendő össze a freeware, shareware vagy public domain szoftverekkel. Sajnos a sajtóban nem mindig tesznek határozottan különbséget ezek között a fogalmak között, sokszor nevezik a szabad szoftvereket freeware-nek vagy ingyenes szoftvernek.

A freeware olyan, általában zárt forrású szoftver, amelyet ingyen adnak. Az ingyenes szoftver ennek a szinonimája.

Hiba a szabad szoftvert ingyenesnek nevezni. Ez a hiba onnan eredhet, hogy az angol "free" szó (free software = szabad szoftver) kettős jelentésű: szabad illetve ingyenes. A szabad szoftver fogalmának semelyik meghatározása nem köti ki az ingyenességet. Ez szándékosan van így. Bár a legtöbb esetben a szabad szoftvereket „ingyen” letölthetjük az internetről, vagy egy számítástechnikai magazin CD-mellékletén „ingyen” jutunk hozzá, a szabad szoftver előállításáért vagy terjesztéséért lehet pénzt kérni, és nem csak jelképes összeget vagy költségtérítést, hanem bármennyit.

Fontos tehát megjegyezni, hogy a szabadságnak és az ingyenességnek semmi köze nincs egymáshoz. A szabad szoftver olyan szoftver, amelyet a felhasználók szabadon terjeszthetnek és módosíthatnak. Bizonyos felhasználók ingyen jutnak hozzá, mások fizetnek érte – és ha a pénzt a fejlesztésre fordítják, az a legjobb. A lényeges dolog az, hogy bárki, aki rendelkezik a szoftver egy példányával, szabadon együttműködhet másokkal, és odaadhatja nekik.

Szabad szoftver vagy nyílt forrású szoftver?

A szabad szoftver mozgalom a szabadságot helyezi működése középpontjába. Létezik egy másik csoport is, a nyílt forrás mozgalom, akik főként a nyílt forrású szoftverfejlesztés technológiai előnyei mellett érvelnek. A végeredmémy szempontjából nincs jelentős különbség: a legtöbb nyílt forrású szoftver egyben szabad szoftver is, az elvi hozzáállás viszont eltérő.
Forrás: old.fsf.hu